Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ épülete több mint száz éves múltra tekint vissza. Kivitelezését 1881-ben kezdték meg, építtetõje gróf Károlyi István volt, aki több intézmény vezetõ tagjaként a kor társadalmi életének népszerû személyiségeként tartottak számon.

A ma több mint százéves impozáns épület kivitelezése 1881-ben kezdõdött meg, a Vígszínházat és az Operettszínházat is megálmodó Fellner és Helmer építész iroda tervei nyomán. A megrendelõ, gróf Károlyi István, a kor jeles személyisége volt, több szervezet elnökeként és országgyûlési képviselõként aktív társadalmi életet élt.

A Károlyi család élete a palotában
A palota reprezentatív termei a Múzeum utcai oldalon helyezkedtek el, míg a Reviczky utcai bejárat felõl, egy kocsifelhajtón keresztül a kiszolgáló helységekhez érkezett a látogató. Egy hatalmas hall kapcsolta össze a család lakrészeit, valamint a közösségi tereket.

A Múzeum utcai oldalban voltak a lakosztályok. A nyugati szárnyon lakott maga a gróf, a másik blokkban a fia, az emelten a lánya és a grófnõ. A középsõ egységben a táncterem, a szalon, a fogadó, a dohányzó és az ebédlõ kapott helyet.

A fõként tölgybõl és hársból kifaragott belsõ díszítõelemeket Thék Endre üzemében készítették. 1890-ben a Reviczky utcai szárnyat kibõvítették még egy emelettel, az új blokkban reprezentatív körlépcsõt alakítottak ki, és a diadalívet is egy szinttel megemelték.

1900-2000 között
Károlyi István halála (1907) után a palota közéleti szerepe csökkent. A Reviczky utcai szobák egy részét a Francia Nagykövetség vette birtokba az I. világháború idején, míg a Múzeum utcai szárnyban a gróf özvegye egészen a harmincas évekig lakott. A harmincas években a palota jövõjérõl szóló tárgyalások idején Károlyi Gyuláné a Nemzetközi Karitasz Kiállítás rendelkezésére bocsátott néhány helyiséget, majd hosszas egyeztetések után végül a Baross Szövetség Kereskedõ Iparos és Rokonszakmák Egyesülete vásárolta meg az épületegyüttest. Egy részét a második világháború után a svéd nagykövetség bérelte, miközben itt éltek még Károlyi gróf örökösei és alkalmazottaik is. A palota végül a Pedagógus Szakszervezeté, majd a Lenin Intézeté lett. 1955-ben költözött be az Országos Mûszaki Könyvtár, ekkor bõvült a Reviczky utcai szárny még két emelettel.

Mai funkciók
A palota Reviczky utcai szárnyában 2003 óta egy egyetemistáknak kialakított modern tanulóközpont, a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ mûködik. A Károlyi - Csekonics Rezidenciának otthont adó Múzeum utcai épületszárny a mûemlékvédelmi szempontokat messzemenõkig szem elõtt tartó felújítás nyomán 2007-ben visszanyerte eredeti pompáját. A palota eredeti beosztása jórészt megmaradt, ahogyan a Thék Endre mûhelyében készült faragott díszítõelemek, az egyedülálló lépcsõfeljáró és az emeleti helyiségek intarziája is. A Rezidencia jelenleg rendezvényközpontként mûködik.

forrás: kcsr.hu